Apuka ökölbeszorult keze vagyok- főleg, ha a kesztyűt is otthon hagyom

Havazott. A kis földes út, ami a házak közti parkon vezet át most végig fehér. Sapka, kesztyű, sál is volt rajtam mikor végigsétáltam rajta, de így is majd megfagytam. Igazi tél. Nem az az enyhe, puha, lábam alatt ropogó havas december, hanem fagyos január. A tv-ben is ezt mondták. A tv-ben azt is mondták, hogy a hó miatt kezdtek az emberek a tavalyinál is nagyobb mértékben költekezni a statisztikusok meglepettségére, válság ide vagy oda. A gazdaságilag éretlen átlagemberek. Akik mellesleg még nem is csak gazdaságilag azok, hiszen bedőlnek a havazásnak, és elhiszik neki, hogy a karácsony tényleg itt van mindjárt és ha nem kezdenek el hirtelen lehetőségeikhez képest túlköltekezni, nem lesz tökéletes karácsonyuk. Mert mi máson múlna, ha nem ezen!? Nincs az a család, ami egységesen ne alkalmazkodna ehhez a normához, így kénytelen mindenki hallgatni a füle mellett elszálló hópelyhek susogására, és készülni a boldogságra.
És abban az abszurd világban élni amit az előbb említett médium is elé fest, mert menni kell a többiek után, hátha sok ember jobban tudja mit kell tenni, mint az a kevés aki megáll és végiggondolja, hogy ő mit akar, őt mi teszi boldoggá, és ehhez neki mivel kell hozzájárulnia. Aki néha képes azon elborzadni, hogy milyennek mutatják be neki a világot, nem azon, hogy milyen is valójában. Mert valójában mindenkinek olyan, amilyennek látja... ha belátja. A lustábbak meg üljenek a tv elé és hagyják, hogy bemutassák neki a valóságát. Csak ne csodálkozzanak! Úgysem lesz min.

Késő van

Remélem nem csak engem zavar az, mikor valaki minimum bekezdésenként, de legalább véleményének kifejtése elé odabök egy "szvsz"-t. Lehet valakinek, aki ezt külön kiemeli szerény véleménye? Leginkább így, három betűre összevonva gusztustalan. Okoskodós. Én pedig morcos.

Műsorváltozás

Zsuval elmentünk hétvégén Zagar koncertre, megszakítva ezzel a mindenkori teázás hagyományát. Attól eltekintve, hogy a kényelmes fotel, halk zene, forró tea, süti és jó beszélgetés idilli hangulatáról most lemondunk, pozitív várakozásaim voltak (de kár hogy vannak, úgy általában), mert bár nem világmegváltó, de az én ízlésemnek megfelelő zenét játszanak. A lelkesedés a helyszínre érkezést követő húsz perc után rohamosan kezdett csökkeni, mert csak nem bújtak elő, sőt, a koncert kezdetének kiírt időpontban pizzát vittek fel oda, ahol talán ők lehettek... Mikor negyedszerre is végighallgattunk egy latin albumot olyan örökzöldekkel, mint a Girl from Ipanema és Corcovado, kezdett végleg elfogyni a türelmünk (bár az enyém a visszajelzések szerint már évekkel ezelőtt), és ekkor, az utolsó pillanatban, egy óra késéssel előjöttek a várva várt zenészek. Az első fél órában elég kelletlenül játszottak, de lassan úgy tűnt belemelegednek. A hangosításuk elképesztően rossz volt végig, azt hiszem ilyet még nem is hallottam. Bakik előfordulnak máshol is, de itt nem is tudom, volt- e olyan szám, ahol nem kellett valamit visszadugni, vagy nem tűnt volna fel, hogy bár nagy beleéléssel énekel vagy zenél valaki, de nem hallani. A pontot az tette fel az egészre, hogy mikor a basszusgitáros a színpad szélére állt játszani, valaki felé nyúlt és ahelyett hogy hátralépett volna kettőt, először belerúgott, majd a színpadról egy pohár sört is rúgott hozzá. Ebből én is kaptam egy adagot, amit talán az unott arcomon kívül másért nem érdemeltem meg, de talán még azért sem, ha egyszer fizettem azért, hogy meghallgathassam őket.
Ha ezek alapján kellene véleményt mondanom az amúgy- mint írtam- nekem tetsző zenéről, nem sok pozitívat tudnék. Remélem a következő teázás alkalmával nem önti rám a pincér a teát.

Ha

nem lenne publikus minden amit ide írok, mostanában sokkal több mindenről írnék. Nem fontos dolgokról meg majd... fogok.
Arra gondolok pl., hogy kívánnék-e valakinek, aki állítólag fontos szar életet csak azért, mert mérges vagyok.